A digitális autoritarizmus kora: Hogyan veszélyezteti a digitális központi bank valuták és a társadalmi megfigyelő rendszerek a szabadságot

A digitális autoritarizmus kora: Hogyan veszélyezteti a digitális központi bank valuták és a társadalmi megfigyelő rendszerek a szabadságot
A digitális autoritarizmus életkora közelebb kerül, és ezzel új kérdések merülnek fel a fejlemény lehetséges hatásairól és következményeiről. A jelenlegi félelem az, hogy a digitális központi bank valuták (CBDC) eszközévé válhatnak a digitális autoritarizmus számára.
A "digitális autoritarizmus" kifejezés egy új tranzakciós modellen alapuló rendszert ír le, amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi területeket. Ezt a modellt kiterjedt állami ellenőrzés jellemzi, és így potenciális veszélyt jelent a magánélet és az egyéni szabadságok számára.
A digitális autoritarizmus jelenségének megértése érdekében figyelembe kell venni a három fő alkotóelemet, amelyek ezt a fejleményt elősegítik: a digitális központi bank valuták, a társadalmi megfigyelő rendszerek és a készpénz nélküli társadalom felé mutató tendencia.
A digitális központi bank valuták, más néven CBDC -k, az állam által támogatott digitális valuták, amelyeket a központi bankok tesznek közzé, és a hagyományos nemzeti valuták digitális formáját képviselik. Noha néhány előnyt kínálnak, például a megnövekedett hatékonyságot és az átláthatóságot, aggodalmak merülnek fel a magánélet lehetséges elvesztése és a kormányok pénzügyi tranzakcióinak központosított ellenőrzése miatt.
Ugyanakkor növekszik a társadalmi megfigyelő rendszerek terjedése, ami tovább növeli a digitális autoritarizmus körét. Az olyan országokban, mint Kína, a fejlett technológiákat, például az arcfelismerést és a mesterséges intelligenciát használják a polgárok törekvésére és figyelésére. Ezek a rendszerek kiterjedt személyes adatokat gyűjtenek, ideértve a foglalkoztatási adatokat, az online tevékenységeket és az egyéni mozgalmakat. Ezen adatok alapján egy „szociális kölcsönt” ítélnek oda, amely jutalmazza a megfelelőséget és bünteti az eltérő viselkedést.
A készpénz nélküli társadalom felé mutató tendencia emellett növeli a digitális autoritarizmust. A mobil fizetési technológiák és a digitális pénztárcák elsősorban Kínában hozták létre magukat, ahol még a koldusok QR -kódokat is használják adományok fogadására. Ha a készpénz elveszíti a fontosságot, akkor azok az emberek, akiknek nincs hozzáférése a digitális fizetési eszközökhöz, jelentős kihívásokkal szembesülhetnek a mindennapi életben. Ezen túlmenően az arcfelismeréssel rendelkező fizetési rendszerek aggodalmakkal járnak a magánélet védelme miatt.
AKína már exportálta a digitális autoritarizmus modelljét olyan országokba, mint Irán, Kuba és Venezuela. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Nemzetközi Szervezetek, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén támogatják a digitális azonosítás és az átfogó CBDC platformok bevezetését világszerte. A digitális autoritarizmus lehetséges világméretű eloszlása aggodalomra ad okot a polgári szabadságokba való beavatkozás és a hatalom esetleges visszaélése miatt.
A fintechek, a mobil pénztárcák és a digitális valuták bevezetése kényelmet és hatékonyságot kínál, ám a digitális autoritarizmushoz kapcsolódó kockázatok meghaladják az előnyöket. A pénz és az ügyletek feletti ellenőrzés központosításával a kormányoknak lehetősége van a polgárok manipulálására és nyomon követésére. Ez az ellenőrzés visszaélhet, és az emberek kirablásához vezethet, mivel feltételezhetően fenyegetések vagy kifogásokkal járnak monetáris alapjaikkal szemben, ami viszont megnehezíti a létfontosságú termékek és szolgáltatások elérését.
A digitális autoritarizmus hatása meghaladja a pénzügyi szempontokat. Az a fenyegetés, hogy nem fér hozzá a pénzhez, félelmet okozhat, és önmagát okozhat. Az állam által befolyásoló közösségi média platformok és technológiai óriások együttműködése tovább növelheti az információk megfigyelését és végrehajtását. A társadalom gyengébb részeit arra kényszeríthetik, hogy feladják jogaikat alapvető pénzügyi támogatásért cserébe.
A digitális autoritarizmus növekedése összességében jelentős hatással van a magánélet védelmére, az egyéni szabadságra és a polgári jogokra. Nagyon fontos, hogy a társadalom kritikus legyen ezeknek a fejleményeknek, és biztosítja a polgári szabadság védelmét az egyre inkább hálózatba kötött világban.